Mennyibe kerül valójában a jegyeladás?

A jegyrendszer díját könnyű egyetlen számnak látni: ennyi százalék, ennyi forint jegyenként, vagy ennyi havonta. A valódi költség viszont attól függ, hány jegyet adsz el, mennyibe kerül egy jegy, és ki fizeti a díjat. Ebben a cikkben végigmegyünk azon, hogyan hasonlíthatod össze a két alapmodellt a saját számaiddal.

Két díjmodell, két különböző logika

A legtöbb jegyrendszer két módon kér pénzt.

Jegyenkénti díj. Minden eladott jegy után fizetni kell valamennyit. Ez általában két részből áll: a jegyár valahány százalékából és egy fix forintösszegből jegyenként. Ha nem adsz el semmit, nem fizetsz semmit. Ha sokat adsz el, sokat fizetsz.

Fix díj. Rendszeres díjat fizetsz (havonta vagy évente), és sokszor egyszeri bevezetési díjat is. A díj nem függ attól, hány jegyet adsz el. Az első hónaptól fizetsz, akkor is, ha épp nincs eseményed.

Egyik modell sem eleve jobb. A jegyenkénti díj a kockázatot a szolgáltatóra teszi, és ennek ára van. A fix díj kiszámítható, de csak akkor éri meg, ha elég jegyet adsz el.

Ki fizeti a díjat: te vagy a vevő?

Ez az a kérdés, amit az árajánlatoknál a leggyakrabban átugranak, pedig ezen múlik, mit hasonlítasz össze.

Jegyenkénti díjas rendszereknél két gyakori megoldás van:

• A vevő fizeti. A díj kezelési költségként rákerül a jegyárra a pénztárban. Neked ilyenkor nem csökken a bevételed, de a vevő drágábban vásárol, és ezt a fizetés előtti utolsó lépésben látja meg.
• Te fizeted. A díjat a bevételedből vonják le, vagy utólag számlázzák neked. Ilyenkor a jegyár marad, a te bevételed csökken.

A fix díjat általában a szervező fizeti. Ezért az összevetésnél ne azt kérdezd, hogy „melyik olcsóbb nekem”, hanem azt, hogy egy év alatt összesen mennyi pénz megy ki a jegyeladásra, akár a te zsebedből, akár a vevőiédből. Ha a vevő fizeti a felárat, az nem a te kiadásod, de a vevőd érzi, és a jegyed árában benne van.

Van egy harmadik tétel is, ami mindkét modellben ott van: a fizetési szolgáltató tranzakciós díja. A kártyás fizetést valakinek fel kell dolgoznia, és ennek díja van. Egyes jegyrendszerek ezt beépítik a saját díjukba, másoknál külön szerződésed van a fizetési szolgáltatóval, és ő számláz neked. Összevetésnél mindig nézd meg, hogy a díj tartalmazza-e.

Példaszámítás kitalált számokkal

Az alábbi számok kitaláltak, csak a számolás menetét mutatják. Nem egy konkrét szolgáltató árai, és nem a Biletta árai.

Tegyük fel:

• átlagos jegyár: 4 000 Ft;
• jegyenkénti díj: a jegyár 3%-a + 100 Ft, azaz 220 Ft jegyenként;
• fix díjas alternatíva: évente összesen 900 000 Ft (a bevezetési díjjal együtt az első évben).

A jegyenkénti díj éves összege a jegyszámtól függ:

A fizetési szolgáltató díja egyik oszlopban sincs benne. Ha az egyik modellben benne van, a másikban nincs, azt külön hozzá kell adnod.

A megtérülési pont

A megtérülési pont az a jegyszám, ahol a két modell éves költsége megegyezik. Kiszámolni egyszerű:

megtérülési jegyszám = éves fix díj ÷ jegyenkénti díj

A példában: 900 000 Ft ÷ 220 Ft ≈ 4 100 jegy évente. Ez alatt a jegyenkénti díj olcsóbb, fölötte a fix díj.

Két dolgot érdemes közben figyelni.

Az első év más, mint a második. Ha a fix díjas modellben egyszeri bevezetési díj is van, az első év drágább. Számold ki külön az első évet és a további éveket. A második évtől a megtérülési pont lejjebb kerül.

A jegyár is számít. Százalékos díjnál drágább jegynél több a díj. Egy 10 000 Ft-os jegynél ugyanaz a 3% + 100 Ft már 400 Ft, így a megtérülési pont már csak nagyjából 2 250 jegynél van. Olcsó jegyeknél inkább a fix forintrész a döntő.

Ha kevés jegyet adsz el, mondjuk ki őszintén

Ha évente néhány eseményt tartasz, és összesen pár száz vagy ezer jegyet adsz el, a jegyenkénti díj nagy valószínűséggel olcsóbb lesz. A példában 1 000 jegynél a jegyenkénti díj 220 000 Ft, a fix díj 900 000 Ft. Ezt a különbséget a saját domain vagy a saját vevőadat értéke sem mindig hozza be.

A fix díj ott kezd megérni, ahol rendszeresen, egész évben árulsz jegyet, és a forgalmad nagyjából kiszámítható. Ilyen a saját közönséggel rendelkező helyszín, a színház, a klub vagy a visszatérő fesztivál. Ha a forgalmad nagyon ingadozik, számold ki a gyenge év költségét is, ne csak a jót.

A pénzen túl más is van a mérlegben: kinek a márkája alatt vásárol a vevő, kinél van a vevőadat, és mikor jut el hozzád a pénz. Ezek nem jelennek meg a táblázatban, de a döntésben számítanak.

Mit kérdezz az árajánlatnál

Bármelyik modellt nézed, ezekre kérj írásos választ:

• Mennyi a díj jegyenként, és ez százalék, fix összeg vagy mindkettő?
• Ki fizeti a díjat: a vevő a jegyár fölött, vagy te a bevételedből?
• Benne van-e a fizetési szolgáltató tranzakciós díja, vagy azt külön fizeted?
• Van-e egyszeri bevezetési díj, és mit tartalmaz?
• Ingyenes jegyeknél, meghívóknál és visszatérítésnél mi történik a díjjal?
• Mikor és hogyan kapod meg a pénzt: közvetlenül a saját fizetési fiókodba, vagy a szolgáltató utalja tovább?
• Mennyi a szerződés minimális időtartama, és mi történik, ha váltanál?

A Biletta fix díjas modellt követ: jegyenként nem számol fel díjat sem neked, sem a vevőnek. A fizetés a saját SimplePay, Stripe vagy Big Fish fiókodon megy, ezért a fizetési szolgáltató tranzakciós díját a vele kötött szerződésed határozza meg, nem a Biletta.

Ellenőrzőlista

• Kiírtam az elmúlt év eladott jegyeinek számát és az átlagos jegyárat.
• Tudom, hogy a mostani rendszeremben a vevő vagy én fizetem a jegyenkénti díjat.
• Kiszámoltam a jegyenkénti díj éves összegét.
• Külön kiszámoltam a fix díjas modell első és második évét.
• Megnéztem, hol van benne a fizetési szolgáltató díja, és hol nincs.
• Kiszámoltam a megtérülési jegyszámot, és összevetettem egy gyengébb év forgalmával.
• Felírtam azt is, ami nem pénz: márka, vevőadat, a pénz útja.

Ha megnéznéd a saját eseményeiden, kérj bemutatót.